Csepelen a csepelieknek! A csontkovácsolás, a rákgyógyítás, az Új medicina,

az energia, a földsugárzás, a táplálkozás és az életmód mind fontos dolgok, melyek teljesebbé tehetik mindennapi életünket. Honlapomon betekintést nyerhet a felsorolt és más egyéb, szokatlanul különleges, izgalmas és ezoterikus témákba.

 

Kismamáknak és kispapáknak                         

A tartalomból:

A fogantatástól a születésig (videó)

Mi köze az anyának a gyermekei betegségeihez? (videó)

Kenguru? De milyen?

A gyermeknevelésről.

Ez is megfontolandó!

Hat dolog, amit a gyermekeknek meg kell tanulniuk 13 éves korukig!

Amiért nem működik a mai korban a gyermeknevelés!

          <>          <>          <>          <>          <>

A fogantatástól a születésig! 

A születés misztériuma! Ne hagyja ki! Okvetlenül nézze meg ezt a filmet, még ha korábban már látta, akkor is! Egy csodásan megalkotott oktatófilm arról, hogy miként jön létre egy új élet!

Ha elérkezett az ideje, akkor majd mutassa meg a gyermekeinek is!

Íme:

      

Vigyázzunk erre a csodára, hogy egészséges felnőtté tudjon válni!

Ez elsősorban a szülők felelőssége!

Hogy mennyire az, azt a következő videó is bizonyítja!

Nagyon fontosnak tartom, ezért írom pirossal!

Ezt minden szülőnek - a gyermekvállalást még csak most tervező és azon már túl lévőnek is- látnia kell!

Nem elég csak kívánni az egészséges gyermeket, azért időben tenni is kell!

Nagyon fontos!

A szülői felelősség a fogantatás előtt legalább egy évvel kezdődik!

Íme:

Mi köze az anyának a gyermekei betegségéhez?

     

Legyünk előrelátóak és végtelenül pozitívak! Sok sikert hozzá!

          <>          <>          <>          <>          <>

Kenguru? De milyen?

Ezt a menüpontot az utcán találtam!

Az ablakomból kitekintve, napi rendszerességgel látok egy fiatal kismamát, aki sétál a pár hetes csecsemőjével. Többször találkoztunk is, amikor a ház körül tettem-vettem, locsoltam a környező füves területet, Ők pedig a napi sétájukat végezték.

Tüneményes látvány, ahogyan féltő gondoskodással átöleli a picit, szeretetével óvva Őt a környezeti hatásoktól. (a széltől, a naptól, a hangoktól, az ott sétáló kutyáktól, stb.) Mégis, valami zavart! De mi?

Később rájöttem! Hát a "kenguru"! Az, amiben magára kötötte, szinte odaszorította a mellkasához a picit. Egyik kezével gyengéden, de határozottan egyensúlyozta a gyermeke fejét, amely néha - ha elmélázott - ide-oda nyaklott!

A tüneményes látvány aggodalommá formálódott bennem! Szóljak? Ne szóljak? Vajon hogy venné ki magát, ha szólnék? Kérdések gyűltek bennem: 

   - Biztos, hogy jó ez a babának?

   - Ez a testtartás megfelelő a gerinc és a csípő egészséges fejlődéséhez?

   - Azzal, hogy nekem kényelmes, közeli és biztos helyen tudom a gyermekemet, nem ártok vele Neki?

   - Vajon a későbbi - fejlődésbeli, testtartásbeli, vagy más - problémák kialakulásakor eszembe fog jutni, hogy: "Talán én okoztam a gondot?"  (gondatlanságot!)

Ezek után kezdtem a kutakodáshoz a neten, aminek az eredményét most ide teszem. Ha Önt is érdekli, hogy mit találtam, kattintson rá, majd nézze végig az ott található összes menüpontot!

http://hordozo.hu/a-babahordozasrol

Jó böngészést kívánok!

babahord_sl.jpg babahordozo_kendo.jpg 

 rugalmas_kendo.jpg                babahordozo_kapcsos.jpg

          <>          <>          <>          <>          <> 

A gyermeknevelésről 

A gyermeknevelés nem egyszerű dolog.

"Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond!" - szokták mondani és mennyire igaz! Ezt csak azok a szülők tudják igazán, akik már felneveltek egy-két gyermeket.

                      Képtalálat a következőre: „gyermeknevelés”

De vajon hogyan? Jól csinálták? Kellőképpen felvértezték magukat pedagológiai ismeretekkel? Egyáltalán törödtek azzal, hogy legyenek ilyen ismereteik? Csinálták, ahogyan látták másoktól, vagy utánna jártak a fortélyoknak?

Mint mondtam, nem egyszerű a dolog! Az alábbi cikk is ezt támasztja alá. Az interneten találtam, ide teszem a záró mondatot:

"Kedves Szülők! A gyermeknevelés egy hosszú távú befektetés és ezt először a szülőnek kell megtanulnia, csak ezt követően várható el a gyermektől a türelem. Viszont az biztos, hogy megtérül és még kamatozik is."

Akkor lássuk a cikket. Íme:

Öt súlyos gyereknevelési hiba, amit egyre több szülő elkövet.

Vajon jót tesz-e gyermekeinknek a ma oly divatos szabadelvű gyermeknevelés? Miért nem mernek a mai szülők szigorúak lenni?

Öt hiba, amit a mai modern szülők elkövetnek.

Külföldi és hazai szakember véleménye a modern kori gyereknevelésről és azok buktatóiról.

1. Félünk a gyermekeinktől.

Létezik egy módszer, amelyet „bögre- tesztnek” nevezek. A szülő egy bögre tejet ad reggel a gyerekének. Lássuk, mi történik akkor, ha gyerek azt mondja, „a rózsaszínből kérem, nem a kékből” - miközben az édesanyja már kiöntötte a tejet a kékbe. Leggyakrabban ilyenkor az édesanya pánikszerűen rohan a kért bögréért, mielőtt a gyerek elkezdene hisztizni.

                    Képtalálat a következőre: „gyermeknevelés”

Hiba! Mitől félsz anya? Ki itt a főnök igazából? Hadd hisztizzen, hagyd rá és kész! Az isten szerelmére, ne fáradozz külön csak azért, hogy a kedvébe járj – annál inkább gondolj arra, hogy ez megtaníttatja vele azt a leckét, hogy egy kis hisztiért még nem fog bármit megkapni, ami csak eszébe jut.

2. Csökkennek a gyerekekkel szembeni elvárásaink.

Amikor a gyerek rosszalkodik, akár mások előtt játssza meg magát, akár otthon gorombáskodik, a szülők hajlamosak megrázni a vállukat és azt mondani, „ilyen a gyerek”. Pedig nem. A gyerekek sokkal többre képesek annál, mint amit a szülők általában elvárnak tőlük, legyen szó illemről, idősek iránti tiszteletről, házimunkáról vagy önuralomról.

                  Képtalálat a következőre: „családi ebéd”

Szerinted nem tudnak végigülni egy vacsorát egy étteremben? Dehogynem. Nem tudják lesöpörni maguk után az asztalról a morzsát? Dehogynem. Az egyetlen ok, hogy nem teszik meg, az, hogy nem tanítottad meg nekik, és nem várod el tőlük. Ilyen egyszerű. Várj el többet tőlük és mindezt maguktól is megcsinálják majd, még kérned sem kell.

3. Eltűnőben a „közös nevelés”.

Régebben buszsofőrök, tanárok, bolti eladók és más szülők következmények nélkül szólhattak rá a rosszul viselkedő gyerekekre. Az édesapa/édesanya szerepét átvéve rászóltak a rendetlenkedőkre és mindegyiküknek közös célja volt: rendes fiúkat és lányokat nevelni. Manapság már nem lehet megszidni egy rendetlenkedő gyereket az utcán, éppen a szülők rosszallása miatt.

A szülők úgy gondolják, az ő gyerekük tökéletes, ezért nem hisznek a tanároknak, vagy bárki másnak, amikor azok valamilyen viselkedési problémáról számolnak be. A tanító nénit okolják, ahelyett, hogy megfegyelmeznék a gyereket.

4. Mindig az egyszerű utat választjuk.

A szülők elfoglaltabbak, mint valaha. Attól, hogy egy repülőn a tableten letöltött mese leköti a gyereket, nem kell feltétlenül a kezébe adni, ha például egy étteremben ül a család. A türelmet, a 21. században is meg kell tanulnia egy gyerekeknek. Meg kell tanulniuk, hogy nem minden étel készül el három perc alatt, vagy akár még azt is, hogy segítsenek vacsorát csinálni.

                      Képtalálat a következőre: „gyerek tablet”

Ha egy pelenkás megbotlik, magát kellene felsegítenie ahelyett, hogy nyújtja a karjait a szülei felé. Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy a könnyű út hasznos lehet, de nem felejthetjük el, a hagyományos megoldások fontosságát.

5. A gyerekeink igényei diktálnak.

Természetes jelenség az, hogy először a gyerekeink gondjaival vagyunk elfoglalva, ami az evolúció szempontjából még hasznos is. Magam is amellett állok, hogy igazodjunk a gyerek programjaihoz, őt etessük meg és öltöztessük fel magunk előtt. Manapság azonban túl messzire mentek ebben a szülők, teljesen félredobva a saját igényeiket és mentális épségüket a gyerek érdekében.

Számos édesanyát láttam, aki újra meg újra felkel az ágyból azért, hogy a gyerek rigolyáinak megfeleljen. Vagy olyan édesapát, aki keresztülrohan az állatkerten mindent félredobva azért, mert szomjas a kislánya.

Semmi rossz nincs abban, ha nem adsz neki még egy sokadik pohár vizet az éjjel. Semmi rossz nincs abban, ha az apa úgy reagál, „persze kicsim, de várnod kell egy kicsit”. Semmi rossz nincs, a „nem” szó használatában esetenként, sem abban, hogy megkérjük a gyereket játsszon egyedül, amíg anyu elmegy a vécére, vagy éppen végiglapoz még pár oldalt egy magazinban.

A szabadelvű nevelés buktatói – hazai szakvélemény.

Valóban a gyermekek irányítják a szüleiket? Képesek a szülők akár önmagukból kifordulni, csakhogy megfeleljenek gyermekeik elvárásának?

A modern gyerek követel és érdeket érvényesít.”

                Képtalálat a következőre: „gyermeknevelés”

Ami a gyereknevelés kultúráját illeti, az utóbbi időben az tapasztalható, hogy a szülők képtelenek nemet mondani, a gyerekek pedig mindent akarnak, mégpedig azonnal. A mértéktelenség kultúrájában élünk. A modern gyerek követel, érdeket érvényesít, kívánságai azonnal kielégítésre találnak. Felmerülhet a kérdés, emögött valóban a gyermek áll, vagy inkább az a szülő, aki mindezt hagyja?

A szülőké a hatalom, csak éppen nem szeretnek élni vele. Egyszerűbb a gyerek jó pajtásának lenni, áttölteni a kakaót, bekapcsolni a mesét, indokolatlanul jutalmazni, elnézni a hisztijét, elpakolni helyette és még sorolhatnám.....

Ha mindezt a szülők nem tennék meg és a rosszalkodásnak valóban lenne következménye és észrevennék, hogy sok esetben a gyermekeink a viselkedésükkel „pofonért könyörögnek”, na akkor tudnánk erős, rugalmas gyerekeket nevelni, akik felnőttként is képesek megállni a helyüket!

A szigor nem zárja ki a szeretetet”

Mitől is félünk? Hogy kevésbé szeretnek majd bennünket? Ha szükség esetén szigorúan lépünk fel? Nem, a szigor nem zárja ki a szeretetet. Sőt a kutatások azt bizonyították, hogy életünk során azokra emlékszünk pozitívan, szeretjük és nézünk fel rájuk, akiknek képesek voltunk alávetni magunkat gyermekként.

Hova vezet a szabadelvű nevelés?

A szabadelvű nevelési módszer következtében gyermekek ezrei váltak neurotikussá, végtelenül szorongóvá. Az egészséges gyermeki fejlődéshez a szereteten kívül elengedhetetlen a következetesség, a szabályok, keretek, értékek megtartása. Az én fejlődés egyik alapja, hogy megtanuljuk egonk határait, ehhez pedig a szülőknek kereteket kell szabniuk! Ha ez nincs meg, önállótlanságot, kontrollhiányt okoz, minden helyzet frusztráló lesz.

A frusztráció pedig agressziót, szorongást szül.

                 Képtalálat a következőre: „gyermeknevelés”

 

Kedves Szülők! A gyermeknevelés egy hosszú távú befektetés és ezt először a szülőnek kell megtanulnia, csak ezt követően várható el a gyermektől a türelem. Viszont az biztos, hogy megtérül és még kamatozik is.

Forrás: Szülők Lapja

Szakértő: Szegleti Gabriella, gyermek pszihológus

Ide teszem a honlap ide vonatkozó címsorát. Ezen kívül még sok érdekes cikk olvasható rajta. Íme:

http://www.szuloklapja.hu/cikkek/gyermekneveles.html

            <>          <>          <>          <>          <> 

Ez is megfontolandó! Vigyázzunk, hogy mit mondunk!

A családi életünk során, vagy gyermekeink nevelése közben gyakran előfordul, hogy elhagyja a szánkat egy-két tiltó mondat.

"Ne csináld ezt, ne csináld azt!" Ismerős ugye?

                     Képtalálat a következőre: „ne csináld!”

A jó megoldásra ad tanácsokat a következő cikk.

Íme a címsor:  

http://www.szuloklapja.hu/gyermekneveles/2820/mit-okoz-a-gyermek-lelkeben-a-

Miután elolvasta a cikket és belegondol, hogy milyen milyen igaza van, egy mosoly fog megjelenni a szája sarkában. "Igen! Tényleg így van! Mennyire egyszerű! Holnaptól én is fogom csinálni!"

De a nehézséget az okozza, hogy a szándék nem elég! Be kell tudni épülnie a mindennapok kommunikációjába. Ez lesz a nehéz!

Én megpróbálom! Próbálja meg Ön is!

Más, hasonló témájú cikk is olvasható az eredeti honlapon. Íme a címsor:

     http://www.csupaszivmagazin.hu

Jó böngészést kívánok!

           <>          <>          <>          <>          <> 

Hat dolog, amit a gyermekeknek meg kell tanulniuk 13 éves korukig!

A gyerekek 13 éves koruktól a tinédzser korba lépnek, kezdenek érettebbek lenni és kialakulnak bennük az első életképek, saját magukról.

Az eddigi kisfiú fel kell készüljön erre a kissé nehéz időszakra azért, hogy könnyebben át tudja vészelni a tinédzserkorban fellépő problémákat. A szülőknek jó néhány dolgot meg kell tanítaniuk a gyereknek, mire eléri a tinédzserkort.

1. Az időbeosztás

A serdülőkorig segíthetünk a gyermekünknek abban, hogy felébresztjük őt és elkészítjük a tízóraiját, de később fel kell készítenünk arra, hogy ez az ő feladata. A gyerekek ebben a korban már képesek arra, hogy maguktól felkeljenek és előkészítsék az iskolában szükséges dolgaikat.

Az időbeosztást megtanulni nem könnyű feladat. Hagyjuk a gyermekeinket legalább egyszer, hogy érezzék a saját hibájukból kialakult konfliktusokat, pl. ha nem kelnek fel reggel időben, akkor elkésnek az iskolából vagy az edzésről és ezért a tanár vagy az edző megbünteti őket. Ez egy egészen más fajta érzést fog kiváltani bennük, nem azt mint amikor a szülő megbünteti őket, de ettől a leckétől csak erősebbek lesznek.

2. Döntéshozatal

A gyerek meg kell tanulja, hogy van választási lehetősége, meg kell tanulnia döntéseket hozni. Tanítsuk meg a gyerekeinket arra, hogy tudjanak “nemet” mondani amikor szükséges, mert senki sem szeretné, ha a gyerekéből olyan felnőtt válna akit mindenki kihasznál. Ezenkívül a gyerek meg kell tanulja, hogy más véleményét is el kell fogadnia, mert nem csak neki van véleménye egy adott dologról.

3. Tisztelettudó viselkedés

Ha egy tinédzser azt szeretné, hogy úgy fogadják el, mint egy felnőttet akkor meg kell tanulnia szépen beszélni a felnőttekkel, ami ebben a korban elég nehéznek bizonyul. Ne tanítsuk a gyereket, hanem bizonyítsunk a saját példánkkal.

4. Házimunka

A serdülőkorban lévő gyerek is a családtagja, ezért neki is be kell segítenie az otthoni feladatok elvégzésében. Egy gyerek 13 éves korára már kell tudja, hogyan kell bekapcsolni a mosógépet, el kell pakolja a ruháit és el kell mosogatnia maga után. Meglehet őt tanítani a legegyszerűbb ételek elkészítésére, természetesen ezeket a dolgokat a legideálisabb a szülőkkel együtt elvégezni. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kialakuljon a kötelességtudat benne.
Sok esetben könnyebb a szülőnek egyedül elvégezni minden munkát, de be kell vonnunk a gyereket is ezekbe a feladatokba, mert meg kell tanulni, hogy neki is vannak feladatai.

5. Felelősségvállalás

A legjobb módszer arra, hogy a gyerek megtanuljon felelősséget vállalni, ha veszünk neki pl. egy kutyát. El kell magyarázzuk neki, hogy ez az állat nem játékszer, törődni kell vele. Az elején a szülőknek felügyelniük kell és tanácsokat kell adniuk a gyermeküknek az állattal kapcsolatos teendőkről. Soha ne mondjuk a gyereknek, hogy “Te akartad, vigyázz rá mert, ha nem, akkor elajándékozzuk egy másik gyereknek.” Ha ezt mondjuk a gyereknek, akkor felerősítjük benne a nemtörődömség tudatot a kisebbekkel szemben. Rá kell bíznunk a kutyát, hogy érezze, ez az ő felelőssége. Ha valamit nem jól csinál, akkor segíthetünk neki. Ha van a családban kisebb gyerek, akkor kérjük meg a serdülőkorban lévő gyerekünket, hogy rövid ideig vigyázzon rá.

6. A pénz kezelése

Kevés olyan gyerek van, aki tudja kezelni a pénzt és ez a szülők és a nagyszülők hibája, akik szeretik kényeztetni a kicsiket. A gyerek pénzt kap és elkölti semmiségekre, ezért el kell magyarázzuk neki, hogy a pénzt nem olyan egyszerű előteremteni, helyesen kell elkölteni hasznos dolgokra. A pénz egy részét félre lehet tenni. Vásároljunk egy perselyt a gyereknek, hogy abban  gyűjtse a pénzét egy különleges dologra.Valószínű, hogy nem fogja tudni összegyűjteni az összes pénzt a vágyott dologra, de maga a takarékoskodás megtanulása is fontos dolog. .Amikor a persely megtelt pénzzel, számoljuk meg.

Próbáljuk meg okosan nevelni a gyerekeket, mert később sokkal nehezebb lesz a hibákat kijavítani!

(A cikk a Facabook-ról származik. Ellenőrizni nem tudtam, de egyet értek vele!)

          <>           <>          <>          <>          <>

 

Amiért nem működik a mai korban a gyermeknevelés!

1. Félünk a gyerekeinktől.

Van egy módszer, amit „bögre-tesztnek” nevezek – a szituáció az, hogy egy szülő egy bögre tejet ad a gyerekének reggel. Nézzük meg, mi történik akkor, ha a gyerek azt mondja, hogy „a rózsaszínből kérem, nem a kékből!”, miközben az anya már kiöntötte a tejet a kékbe. Leggyakrabban ilyenkor az anya elfehéredik és rohan a kért bögréért, mielőtt a gyerek elkezdene hisztizni.
Hiba! Mitől félsz, anya? Ki itt a főnök igazából? Hadd hisztizzen, hagyd rá és kész. De az Isten szerelmére, ne fáradozz külön csak azért, hogy a kedvébe járj – annál inkább gondolj arra, hogy ez megtaníttatja vele azt a leckét, hogy egy kis hisztiért még nem fog bármit megkapni, ami csak eszébe jut.


2. Csökkennek az elvárásaink.


Amikor a gyerek rosszalkodik, akár mások előtt játssza meg magát, akár otthon gorombáskodik, a szülők hajlamosak megrázni a vállukat és azt mondani, „Ilyenek a gyerekek.” Pedig nem! Sokkal többre képesek a gyerekek annál, amit a szülők általában elvárnak tőlük, legyen szó illemről, idősek iránti tiszteletről, házimunkáról vagy önuralomról.
Szerinted nem tudnak végigülni egy vacsorát egy étteremben? Dehogynem. Nem tudják lesöpörni maguk után az asztalról a morzsát? Dehogynem. Az egyetlen ok, hogy ezeket nem teszik meg az, hogy nem tanítottad meg nekik és nem várod el tőlük. Ilyen egyszerű. Várj el többet tőlük, és mindezt maguktól is megcsinálják majd, még kérned sem kell őket.


3. Eltűnőben a közös teherviselés.


Régebben buszsofőrök, tanárok, bolti eladók és más szülők következmények nélkül szólhattak rá a rakoncátlan gyerekekre. Átvették az apa és az anya szerepét, amikor azok nem voltak jelen, és mindegyiküknek közös célja volt: rendes fiúkat és lányokat nevelni. Manapság, ha bárki a szülőkön kívül le merészeli szidni a gyereket, anya-apa egyből kiakadnak. Tökéletes gyereket akarnak ugyebár, ezért nem hisznek a tanároknak vagy bárki másnak, amikor azok valamilyen problémáról számolnak be.
A tanító nénit okolják ahelyett, hogy megfegyelmeznék a gyereket. Szükségét érzik annak, hogy a világ felé tökéletes képet mutassanak, és erre sajnos az alapjuk is megvan, mert számos szülő között tényleg megy a sárdobálás. Ha egy gyerek valamiért hisztizik, egyből az anyjára szegeződnek a rosszalló tekintetek.
Ehelyett ő érdemelne együttérzést, mert valószínűleg azért hisztizik a gyerek, mert nem kapott meg valamit, amire igazából nincs is szüksége. Rosszallás helyett ilyenkor az anya dicséretet érdemelne – „Szép munka! Megértem, tényleg nehéz megszabni a határokat.”

4. Mindig az egyszerű utat választjuk.

Csodálatosnak tartom, hogy rendelkezésre állnak különböző kütyük, amikkel elviselhetőbb egy hosszú repülés, vagy orvosi váróban ücsörgés. Ugyanennyire szép, hogy akár online is megvásárolhatjuk a kamra tartalmát, vagy egy gombnyomással megmelegíthetjük a kaját a mikróban. A szülők elfoglaltabbak, mint valaha, szükség esetén magam is maximálisan az egyszerű utat pártolom.
De ez ingoványos talaj lehet. Attól, hogy egy tableten berakott mese leköti a gyereket a repülőn, ne add feltétlenül a kezébe, ha például étteremben vagytok. A türelmet a 21. században is meg kell tanulniuk. Ma is le kell tudnia kötni magát, ha arról van szó. Meg kell tanulniuk, hogy nem minden étel készül el három perc alatt, akár még azt is, hogy segítsenek vacsorát csinálni.
A kütyük használata helyett önmagukat is le kell tudniuk csillapítani. Ha egy pelenkás megbotlik, magát kellene felsegítenie ahelyett, hogy nyújtja a karjait a szülei felé. Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy a könnyű út hasznos lehet, de nem felejthetjük el a hagyományos megoldások fontosságát.


5. A szülők a gyerekeik igényeit a sajátjaik elé helyezik.

Természetes jelenség az, hogy először a gyerekeink bajait lessük, ami az evolúció szempontjából még hasznos is. Magam is amellett állok, hogy igazodjunk a gyerek programjaihoz, őt etessük meg és öltöztessük fel magunk előtt. Manapság azonban túl messzire mentek ebben a szülők, teljesen félredobva a saját igényeiket és mentális épségüket a gyerek érdekében.
Számos anyát láttam, aki újra meg újra az ágyból is felkel azért, hogy a gyerek rigolyáinak megfeleljen. Vagy olyan apát, aki keresztül rohan az állatkerten mindent félredobva azért, mert szomjas a kislánya. Semmi rossz nincs abban, hogy nem adsz nekik még egy sokadik pohár vizet éjjel.
Semmi rossz nincs abban, ha az apa úgy reagál, hogy „Persze, kicsim, de várnod kell addig, amíg elérünk a következő szökőkútig”. Semmi rossz nincs a „nem” szó használatában esetenként, sem abban, hogy megkérjük a gyereket, hogy szórakoztassa magát, amíg anyuci elmegy vécére vagy éppen végiglapoz még pár oldalt egy magazinban.
Attól félek, ha nem javítjuk ki ezeket a súlyos hibákat, akkor a gyerekeink maguknak való, türelmetlen és rosszindulatú felnőttek lesznek. Ráadásul önhibájukon kívül – hiszen ez rajtunk múlik. Sosem mondtuk nekik másképp, sosem vártuk el tőlük másképp.
Sosem akartuk, hogy kényelmetlenül érezzék magukat, és ha ez mégis megtörténik valamikor, nem lesznek rá felkészülve. Ezért kérlek titeket, szülők a világ bármely kontinenséről, követeljetek többet! Várjatok el többet! Osszátok meg a gondjaitokat! Adjatok kevesebbet! Rakjuk helyre együtt a gyerekeket – burokba zárás helyett a valós élet megpróbáltatásaira készítsük fel őket!

Forrás: szeretlekmagyarorszag (via Huffington Post)

<>          <>          <>          <>          <>

 

 

 

Folyamatos fejlesztés alatt!

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 56
Tegnapi: 28
Heti: 368
Havi: 966
Össz.: 226 408

Látogatottság növelés
Oldal: Kismamáknak és kispapáknak
Csepelen a csepelieknek! A csontkovácsolás, a rákgyógyítás, az Új medicina, - © 2008 - 2018 - nyerkilajos.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: csontkovács csepel - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »